Szívügyek - 1. rész Maradjunk egészségesek!
Mai, stresszes világunkban, a modern életformának “köszönhetően” az emberek egészségét a szív és érrendszeri betegségek nagymértékben veszélyeztetik. Minden második magyar szív- és érrendszeri betegségben hal meg, pedig kellő odafigyelés mellett nem kellene, hogy ez így legyen. Az elhanyagolt magas vérnyomás vagy magas koleszterinszint magas kockázatot jelent, ezért nem érdemes halogatni a kezelést.
A szív és érrendszeri betegségek orvosi kivizsgálást és kezelést igényelnek. A fitoterápia szerepe a betegség megelőzése, tünetek enyhítése, a gyógyulás támogatása. Különösen figyelni kell a gyógyszer kölcsönhatásokra, hiszen a gyógynövények hatványozhatják a gyógyszer hatását, ezért mindig tájékoztatnunk kell orvosunkat, ha valamilyen természetgyógyászati kezelést is alkalmazni szeretnénk.
A cikksorozat első részében a megelőzés életmódbeli aspektusairól, a másodikban a megelőzést segítő gyógynövényekről, a későbbiekben pedig a már kialakult betegségek gyógynövényes kezeléséről lesz szó.
A szív és érrendszeri betegségek orvosi kivizsgálást és kezelést igényelnek. A fitoterápia szerepe a betegség megelőzése, tünetek enyhítése, a gyógyulás támogatása. Különösen figyelni kell a gyógyszer kölcsönhatásokra, hiszen a gyógynövények hatványozhatják a gyógyszer hatását, ezért mindig tájékoztatnunk kell orvosunkat, ha valamilyen természetgyógyászati kezelést is alkalmazni szeretnénk.
A cikksorozat első részében a megelőzés életmódbeli aspektusairól, a másodikban a megelőzést segítő gyógynövényekről, a későbbiekben pedig a már kialakult betegségek gyógynövényes kezeléséről lesz szó.
Előzzük meg!
Aki egészséges, az tegyen róla, hogy az is maradjon! A cukorbetegek esetében az érrendszer jó állapotának megőrzése fokozott figyelmet érdemel, mert a magas vércukorszint elősegíti az erek falán az ún. plakkok kialakulását, ezek azután akadályozzák a véráram útját, a rossz vérellátás miatt sérülnek a sejtek, ami fekélyekhez és súlyos szembetegségekhez is vezethet. Életmódunkkal, étrendünkkel és gyógynövények segítségével azonban sokat tehetünk a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséért, és különösen az alábbi területeken érdemes egészségvédő szokásokat kialakítanunk.
1. Stressz csökkentése, kezelése
Évezredek óta tudjuk, hogy “a nyugalom a hosszú élet titka.” Míg a stressznek van pozitív hatása is (pl. motiválhat), a tartósan fennálló stressz esetén kimerül a szervezet, a szervezet ellenálló képessége lecsökken, rohamos hanyatlás áll be. A stressz csökkentésének számos jól bevált formája áll rendelkezésünkre: légzőgyakorlatok, jóga, meditáció, sport, tánc, illóolajok párologtatása, stb. Építsünk be ilyen tevékenységeket az életünkbe rendszeresen!
2. Rendszeres mozgás
Testünk terhelhetőségét figyelembe véve válasszunk olyan mozgásformát, amit örömmel végzünk, lehetőleg a szabadban, jó levegőn, és amit rendszeresen tudunk végezni. Kezdetnek megfelel a kerékpározás, a séta, túrázás is, vagy a jóga, torna, aztán jöhetnek az intenzívebb mozgásformák, például akár a tánc is. Ne hirtelen fogjunk intenzív sportolásba! Inkább fokozatosan vezessük be életünkbe, viszont rendszeres legyen és fontos, hogy azt az életmódok fenn is kell tudnunk tartani.
Aki egészséges, az tegyen róla, hogy az is maradjon! A cukorbetegek esetében az érrendszer jó állapotának megőrzése fokozott figyelmet érdemel, mert a magas vércukorszint elősegíti az erek falán az ún. plakkok kialakulását, ezek azután akadályozzák a véráram útját, a rossz vérellátás miatt sérülnek a sejtek, ami fekélyekhez és súlyos szembetegségekhez is vezethet. Életmódunkkal, étrendünkkel és gyógynövények segítségével azonban sokat tehetünk a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséért, és különösen az alábbi területeken érdemes egészségvédő szokásokat kialakítanunk.
1. Stressz csökkentése, kezelése
Évezredek óta tudjuk, hogy “a nyugalom a hosszú élet titka.” Míg a stressznek van pozitív hatása is (pl. motiválhat), a tartósan fennálló stressz esetén kimerül a szervezet, a szervezet ellenálló képessége lecsökken, rohamos hanyatlás áll be. A stressz csökkentésének számos jól bevált formája áll rendelkezésünkre: légzőgyakorlatok, jóga, meditáció, sport, tánc, illóolajok párologtatása, stb. Építsünk be ilyen tevékenységeket az életünkbe rendszeresen!
2. Rendszeres mozgás
Testünk terhelhetőségét figyelembe véve válasszunk olyan mozgásformát, amit örömmel végzünk, lehetőleg a szabadban, jó levegőn, és amit rendszeresen tudunk végezni. Kezdetnek megfelel a kerékpározás, a séta, túrázás is, vagy a jóga, torna, aztán jöhetnek az intenzívebb mozgásformák, például akár a tánc is. Ne hirtelen fogjunk intenzív sportolásba! Inkább fokozatosan vezessük be életünkbe, viszont rendszeres legyen és fontos, hogy azt az életmódok fenn is kell tudnunk tartani.
3. A szív és az érrendszer nagy ellensége: dohányzás
A dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szívkoszorúér-betegség, a szélütés, az érszűkület és a trombózis kialakulásában. Kutatások bizonyították azt is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát.
A dohányzásról való leszokás alapvető fontosságú nemcsak a kardiológiai, hanem más betegségek megelőzése szempontjából is. Környezetünkben élő embertársaink egészségére is legyünk tekintettel, biztosítsuk a dohányfüstmentes környezetet! A dohányzók számára javasolt a rendszeres kardiológiai vizsgálat is.
4. Alkoholfogyasztás: jó vagy rossz a szívnek?
Még ha szívünk egészséges is, ha rendszeresen iszunk, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az alkoholisták leggyakoribb haláloka valamilyen szívprobléma. Az alkohol károsítja a szívizmot, a szívizom összehúzódó képessége csökkenhet, a szívkamrák kitágulhatnak, a szív mérete jelentősen megnőhet. A rendszeres és nagy mértékű italozás jelentősen növeli a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A napi szintű alkoholfogyasztásról szokjunk le, és a nagyobb mennyiségeket is kerüljük! Még vendégségben is kereshetjük az alkoholmentes alternatívákat.
Íme egy alkoholmentes alternatíva, egy meleg, vendégváró ital receptje videón, kattints!
A dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szívkoszorúér-betegség, a szélütés, az érszűkület és a trombózis kialakulásában. Kutatások bizonyították azt is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát.
A dohányzásról való leszokás alapvető fontosságú nemcsak a kardiológiai, hanem más betegségek megelőzése szempontjából is. Környezetünkben élő embertársaink egészségére is legyünk tekintettel, biztosítsuk a dohányfüstmentes környezetet! A dohányzók számára javasolt a rendszeres kardiológiai vizsgálat is.
4. Alkoholfogyasztás: jó vagy rossz a szívnek?
Még ha szívünk egészséges is, ha rendszeresen iszunk, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az alkoholisták leggyakoribb haláloka valamilyen szívprobléma. Az alkohol károsítja a szívizmot, a szívizom összehúzódó képessége csökkenhet, a szívkamrák kitágulhatnak, a szív mérete jelentősen megnőhet. A rendszeres és nagy mértékű italozás jelentősen növeli a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A napi szintű alkoholfogyasztásról szokjunk le, és a nagyobb mennyiségeket is kerüljük! Még vendégségben is kereshetjük az alkoholmentes alternatívákat.
Íme egy alkoholmentes alternatíva, egy meleg, vendégváró ital receptje videón, kattints!
Kőkényvirág
5. Szívbarát táplálkozás
A szív szempontjából legfontosabb hatóanyagcsoportok a kumarinok, az esszenciális, illetve telítetlen zsírsavak, és a flavonoidok. Nagyon fontos még, hogy a bélflóra egészségére is fordítsunk figyelmet!
A kumarinok a véralvadási faktorok aktiválásához szükségesek, a K-vitamin hatását gátolják, vérhígító hatásúak. Javítják az érfalak állapotát, valamint gyulladáscsökkentő, baktérium-, vírus-, és gombaölő hatásúak. A legjobb kumarinforrások a citrusfélék, melyeknek a belső, fehér héja tartalmazza a legtöbbet ebből az anyagból. Együnk tehát narancsot, grapefruitot, pomelot, citromot, lime-ot, stb. Véralvadásgátló, vérhigító gyógyszerek mellett a felsorolt ételek nagy mennyiségű fogyasztása nem javasolt, de orvossal, gyógyszerésszel tisztázhatjuk, mennyit érdemes enni belőlük.
Fogyasszunk kumarin tartalmú gyógynövényeket tartalmazó teákat, ilyenek a kökényvirág, orvosi somkóró, kamilla, angyalgyökér, szagos müge, illatos boroszlán, és kerti ruta, tartalmaz még kumarint a fahéj, a borsmenta és a levendula is. A gyógynövények esetében az egyéb hatásokra, és ellenjavallatokra fordítsunk különös figyelmet! Vérhigító, véralvadásgátló gyógyszerek mellett fogyasztva meghatványozhatják azok hatását, ezért beszéljük meg használatukat a kezelőorvossal! Ételeinket fűszerezzük kumarintartalmú növényekkel, például zellerrel, lestyánnal, fogyasszunk pasztinákot - ezeket, amennyiben nem visszük túlzásba fogyasztásukat, nem nagyon lehet túladagolni.
A szív szempontjából legfontosabb hatóanyagcsoportok a kumarinok, az esszenciális, illetve telítetlen zsírsavak, és a flavonoidok. Nagyon fontos még, hogy a bélflóra egészségére is fordítsunk figyelmet!
A kumarinok a véralvadási faktorok aktiválásához szükségesek, a K-vitamin hatását gátolják, vérhígító hatásúak. Javítják az érfalak állapotát, valamint gyulladáscsökkentő, baktérium-, vírus-, és gombaölő hatásúak. A legjobb kumarinforrások a citrusfélék, melyeknek a belső, fehér héja tartalmazza a legtöbbet ebből az anyagból. Együnk tehát narancsot, grapefruitot, pomelot, citromot, lime-ot, stb. Véralvadásgátló, vérhigító gyógyszerek mellett a felsorolt ételek nagy mennyiségű fogyasztása nem javasolt, de orvossal, gyógyszerésszel tisztázhatjuk, mennyit érdemes enni belőlük.
Fogyasszunk kumarin tartalmú gyógynövényeket tartalmazó teákat, ilyenek a kökényvirág, orvosi somkóró, kamilla, angyalgyökér, szagos müge, illatos boroszlán, és kerti ruta, tartalmaz még kumarint a fahéj, a borsmenta és a levendula is. A gyógynövények esetében az egyéb hatásokra, és ellenjavallatokra fordítsunk különös figyelmet! Vérhigító, véralvadásgátló gyógyszerek mellett fogyasztva meghatványozhatják azok hatását, ezért beszéljük meg használatukat a kezelőorvossal! Ételeinket fűszerezzük kumarintartalmú növényekkel, például zellerrel, lestyánnal, fogyasszunk pasztinákot - ezeket, amennyiben nem visszük túlzásba fogyasztásukat, nem nagyon lehet túladagolni.
Az esszenciális zsírsavakhoz testünk csak táplálékokból tud hozzájutni, önmaga nem tudja előálltani őket. Az ebbe a csoportba tartozó omega-3 és omega-6 zsírsavak nemcsak önmagukban számítanak, hanem az is igen lényeges, hogy egyensúlyban legyenek egymással. Jellemzően az étrendünkből jóval több omega-6 jut a szervezetünkbe, mint omega-3, emiatt a krónikus betegségek, köztük a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélye is megnőhet. A legismertebb omega-3 zsírsavak az EPA, a DHA, melyek elsősorban tengeri halakban találhatóak meg, és az ALA, mely növényi olajokból (például a repce-, len-, mogyoró- és dióolaj) tudunk szervezetünkbe bevinni. Fogyasszunk tehát lazacot, makrélát, szardíniát, tengeri herkentyűket és olajos magvakat!
A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok/zsírok általában szobahőmérsékleten is folyékonyak, és bizonyítottan kedvező hatással vannak a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Elsősorban növényi olajokban találhatjuk meg őket, és különösen a hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása javasolt, például extra szűz olívaolaj, szezámolaj, kukoricacsíra olaj, tökmagolaj stb. Az avokádó és az avokádóolaj, valamint a különböző olajos magvak, és a belőlük hidegen sajtolt növényi olajok tartoznak még ebbe az élelmiszer csoportba. Az amerikai mogyoró, vagy földimogyoró piros, papírszerű héja még teli van antioxidáns tartalmú vegyületekkel is, amelyek segítenek megelőzni a szívinfarktust, a rákot és a szélütést. (Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ezeknek az olajos magvaknak és olajoknak magas a kalóriatartalma is!)
A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok/zsírok általában szobahőmérsékleten is folyékonyak, és bizonyítottan kedvező hatással vannak a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Elsősorban növényi olajokban találhatjuk meg őket, és különösen a hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása javasolt, például extra szűz olívaolaj, szezámolaj, kukoricacsíra olaj, tökmagolaj stb. Az avokádó és az avokádóolaj, valamint a különböző olajos magvak, és a belőlük hidegen sajtolt növényi olajok tartoznak még ebbe az élelmiszer csoportba. Az amerikai mogyoró, vagy földimogyoró piros, papírszerű héja még teli van antioxidáns tartalmú vegyületekkel is, amelyek segítenek megelőzni a szívinfarktust, a rákot és a szélütést. (Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ezeknek az olajos magvaknak és olajoknak magas a kalóriatartalma is!)
A flavonoidok elsősorban a növényekben megtalálható vegyületek, melyek a növényi sejtekben alapvető védelmi funkciókat töltenek be. Biológiai jelentőségüknek felismerése a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István kutatásainak köszönhető. Antioxidáns hatásúak (lásd a kapcsolódó cikket), és felerősítik a C-vitamin hatását. A szív és az érrendszerre kifejtett hatásuk nagyon jelentős, segítségükkel csökkenthető az alsó vénás pangás, javul az érfalak rugalmassága. Fokozzák a koleszterin lebomlását, oldják a meszesedést okozó plakkokat, és javítják a kis erek keringését. Például a visszérbetegség és az aranyér esetén a hajszálerek áteresztőképességének mérséklésére javasolt a fogyasztásuk. Mivel vízben jól oldódnak, teaként is bevihetők a szervezetbe.
A flavonoidokat tartalmazó növényeket naponta többször érdemes beiktatni az étrendbe, elsősorban nyersen, természetes formában, de étrendkiegészítők is rendelkezésre állnak. A legjobb flavonoidforrások a citrusfélék, melyek jótékony hatással vannak az érrendszerre és a keringésre. A bogyós gyümölcsök is rendkívül magas flavonoid tartalommal rendelkeznek, és a minimum 70% csokoládétartalommal rendelkező étcsokoládé is jó flavonoidforrás. Gyümölcseink közül fokozott mennyiségben tartalmazza az értékes anyagot a ribiszke, a kökény, az áfonya, a fekete szeder, a meggy, a csipkebogyó és a piros/kék szőlő héja. A szív- és érrendszert védő szőlő (lehetőleg vegyszermentes termesztésből származót fogyasszunk belőle) azért is fontos, mert a szőlőmag héja gazdag E-vitamin forrás, ez pedig megköti a káros szabadgyököket. A lila színű zöldségek, pl. vöröskáposzta, cékla, lilahagyma szintén kiváló flavonoidforrások. Az értisztító hatású tápláléknövények között fontos megemlíteni a fokhagymát, a medvehagymát és az almaecetet, melyek rendszeres fogyasztása is ajánlott. A fekete és a zöld tea, a gyógynövények közül pedig például a kamilla, a körömvirág, az aranyvesszőfű, az orbáncfű, a bodzavirág, a galagonya és a máriatövis kiváló flavonoidforrás.
A flavonoidokat tartalmazó növényeket naponta többször érdemes beiktatni az étrendbe, elsősorban nyersen, természetes formában, de étrendkiegészítők is rendelkezésre állnak. A legjobb flavonoidforrások a citrusfélék, melyek jótékony hatással vannak az érrendszerre és a keringésre. A bogyós gyümölcsök is rendkívül magas flavonoid tartalommal rendelkeznek, és a minimum 70% csokoládétartalommal rendelkező étcsokoládé is jó flavonoidforrás. Gyümölcseink közül fokozott mennyiségben tartalmazza az értékes anyagot a ribiszke, a kökény, az áfonya, a fekete szeder, a meggy, a csipkebogyó és a piros/kék szőlő héja. A szív- és érrendszert védő szőlő (lehetőleg vegyszermentes termesztésből származót fogyasszunk belőle) azért is fontos, mert a szőlőmag héja gazdag E-vitamin forrás, ez pedig megköti a káros szabadgyököket. A lila színű zöldségek, pl. vöröskáposzta, cékla, lilahagyma szintén kiváló flavonoidforrások. Az értisztító hatású tápláléknövények között fontos megemlíteni a fokhagymát, a medvehagymát és az almaecetet, melyek rendszeres fogyasztása is ajánlott. A fekete és a zöld tea, a gyógynövények közül pedig például a kamilla, a körömvirág, az aranyvesszőfű, az orbáncfű, a bodzavirág, a galagonya és a máriatövis kiváló flavonoidforrás.
Mivel a bélflóra egészsége egész szervezetünk működésére hatással van, és a krónikus betegségek, köztük a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulásában is szerepet játszik a bélflóra egyensúlyának felborulása, mindenképpen érdemes a bélflóra egészségét támogató étrendet követnünk. A rostban gazdag táplálkozás bizonyítottan jó hatással van bélflóránk egészségére és segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, ezen belül csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Fogyasszunk tehát legalább napi fél kg nyers zöldséget, illetve gyümölcsöt, fermentált ételeket és hagyjuk el a bélflórát károsító élelmiszereket, vagy legalábbis csökkentsük azok mennyiségét! A bélflórának is jót tesz a cikória fogyasztása, ráadásul lassítja a szívverést, ugyanakkor serkenti a szívműködést. Alkalmazása biztonságos, kávépótlóként kiváló, és segít a szívbetegségek megelőzésében. A bélflóra egészségéről ebben a cikkben olvashatsz, illetve megnézheted ezt a videót.
Két gyógyító tápláléknövényt szeretnék végül kiemelni, melyek rendszeres fogyasztása nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, hatásukat most csak ebből a szempontból tárgyalva.
Életmódunk és táplálkozásunk nagy mértékben befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Mivel a kockázati tényezők közül nagyon sokat kiküszöbölhetünk, van esélyünk az egészség megőrzésére. Mindenkit arra biztatok, hogy éljen ezzel a lehetőséggel!
A cikksorozat következő részében a megelőzést segítő gyógynövényekről lesz szó.
A cikksorozat következő részében a megelőzést segítő gyógynövényekről lesz szó.
Jó egészséget kívánok!
A jelen internetes felületen megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmi esetben sem helyettesítik az orvosi diagnózist. A személyre szabott terápiás kezelést csak orvos vagy képzett természetgyógyász adhatja meg.
Ezért nem vállalok felelősséget semmilyen, a jelen internetes oldalon található információk alapján történt öngyógyítás során bekövetkezett balesetért, sérülésért vagy károsodásért.
Személyre szabott tanácsadást kérhet ide kattintva.
Ezért nem vállalok felelősséget semmilyen, a jelen internetes oldalon található információk alapján történt öngyógyítás során bekövetkezett balesetért, sérülésért vagy károsodásért.
Személyre szabott tanácsadást kérhet ide kattintva.

